A nem formális tanulás értéke

Mi az a nem formális tanulás?

A tanuláselméletek 3 különböző tanulási formát különböztetnek meg.

1. A formális tanulás az, ami az iskolarendszer - legyen az általános iskola, középiskola, vagy egyetem - sajátossága. Jellemzően a tanárnál van a tudás, amit meghatározott keretek között ad át a tanulóknak, sokszor előadás formájában. A formális tanulási rendszerekben kiemelten fontos a lexikális tudás, illetve a tanulók tudását egy központi rendszer által meghatározott mutatók által értékelik.

2. Az informális tanulás akkor történik, amikor a mindennapi életünket éljük és új információk, élmények, ingerek érnek. Gyerekként informálisan tanulunk szociális készségeket a játszótéren, felnőttként is gyakran, például amikor először utazunk ismeretlen eszközökkel vagy ismeretlen kultúrákba.

3. A nem formális tanulás pedig egy olyan forma, ahol bár vannak képzők és adnak is a tanulási folyamathoz tartalmat, de kiemelkedően fontos a résztvevők egyéni tapasztalata és tudása, ami a tanulási folyamatban megosztásra kerül. A tanulás nem frontális előadások mentén kerül megosztásra, hanem olyan tevékenységek mentén, amelyek saját tapasztalatot, élmény adnak először és annak az élménynek a feldolgozása, értelmezése jelenti a tanulás lényegét. A nem formális oktatás módszertana rendkívül sokszínű, mindenképp interaktív és nem értékeli a megszerzett tudást, hanem csoportos- és önreflexióra ad lehetőséget.

A jelenlegi formális oktatási rendszer -hiába vannak fantasztikus szakemberek a rendszerben- napról napra távolabb kerül mindazon technológiai fejlődéstől, amely egy teljesen új információ- és kompetenciafejlesztésre ad lehetőséget minden generációnak. Ugyanakkor a környezeti és társadalmi ‘fenntarthatatlanság’ ténye itt kopog az ajtónkon. A nem formális tanulási módszertanok és rendszerek gyorsabban tudnak reagálni a környezet és a tanulók igényeire és környezeti kihívások összefüggésének megértésére, illetve a lokális, vagy globális szintű megoldások keresésére. Ebben a jelenlét gyakorlása, a kritikai gondolkodás, a kreativitás, és olyan szociális képességek, mint az empátia, együttműködési készség, adaptációs képesség egyre nagyobb jelentőséggel bírnak.

Az Európai Unió több éves kutatás után publikálta a Zöld Kompetenciarendszert (Green Competence Framework - CGF), ami átfogó képet nyújt arról, hogy milyen kompetenciákra van, vagy lenne szüksége a jelen és jövő generációinak. A Szatyor Egyesületben arra törekszünk, hogy minél több olyan programot valósítsunk meg, ahol a nem formális módszertanok megismerése és használatuk elsajátítása a cél. Résztvevőink ifjúsági vagy más szektorban és célcsoporttal dolgozó, oktatással foglalkozó szakemberek, fiatal felnőttek, illetve a téma iránt érdeklődők, bármilyen korosztályból. A GCF megismertetésén túl fontosnak tartjuk azt kiegészíteni olyan kompetenciaterületekkel, amiket az utóbbi 3 évben gyűjtöttünk össze a projekjeink résztvevőitől.

Célunk, hogy a nem formális módszertanok helyet kapjanak a formális oktatási rendszerben, azt színesítve, aktualizálva. A kettő remekül tudja, tudná minél jobban kiegészíteni egymást. Ezzel sokkal nagyon lehetőség adódna arra, hogy minél több ember értse a világban zajló történések összefüggéseit, ökológiai szempontokat figyelembe véve hozzon az életét és a környezetét befolyásoló döntéseket, illetve aktívan részt vegyen ilyen irányú közösségi kezdeményezésekben.

További olvasnivalók a Tudástárban:

Mit jelent öko-intelligensnek lenni?

20 May 2025 11:16

Ha fontos számunkra a környezeti fenntarthatóság, akkor ahhoz, hogy tudatosan éljük mindennapjainkat, megértsünk összefüggéseket és ezek mentén az értékrendszerünknek megfelelő döntéseket hozzunk, egyfajta ökoműveltségre, öko-intelligenciára van szükségünk. Ez ma már egy szinten említhető a logikai vagy érzelmi intelligenciával (1). Az iskolában tanulunk fontos dolgokat, amiknek egy része később jó eséllyel megkérdőjeleződik. A médiából, különösen a közösségi felületekről folyamatosan ömlik ránk az infó, aminek ha tetszik, ha nem, tetemes része megalapozatlan tényekre épül, illetve manipulatív. Sokszor a információkat generálók és megosztók szándéka nem is feltétlenül negatív, de félreértésekre adhat okot és egyértelműen nem segíti a tisztánlátást egy olyan korban, ahol a legnagyobb szükség van a tudatos cselekedetekre.