Mi az a nem formális tanulás?
A tanuláselméletek 3 különböző tanulási formát különböztetnek meg.
1. A formális tanulás az, ami az iskolarendszer - legyen az általános iskola, középiskola, vagy egyetem - sajátossága. Jellemzően a tanárnál van a tudás, amit meghatározott keretek között ad át a tanulóknak, sokszor előadás formájában. A formális tanulási rendszerekben kiemelten fontos a lexikális tudás, illetve a tanulók tudását egy központi rendszer által meghatározott mutatók által értékelik.
2. Az informális tanulás akkor történik, amikor a mindennapi életünket éljük és új információk, élmények, ingerek érnek. Gyerekként informálisan tanulunk szociális készségeket a játszótéren, felnőttként is gyakran, például amikor először utazunk ismeretlen eszközökkel vagy ismeretlen kultúrákba.
3. A nem formális tanulás pedig egy olyan forma, ahol bár vannak képzők és adnak is a tanulási folyamathoz tartalmat, de kiemelkedően fontos a résztvevők egyéni tapasztalata és tudása, ami a tanulási folyamatban megosztásra kerül. A tanulás nem frontális előadások mentén kerül megosztásra, hanem olyan tevékenységek mentén, amelyek saját tapasztalatot, élmény adnak először és annak az élménynek a feldolgozása, értelmezése jelenti a tanulás lényegét. A nem formális oktatás módszertana rendkívül sokszínű, mindenképp interaktív és nem értékeli a megszerzett tudást, hanem csoportos- és önreflexióra ad lehetőséget.
A jelenlegi formális oktatási rendszer -hiába vannak fantasztikus szakemberek a rendszerben- napról napra távolabb kerül mindazon technológiai fejlődéstől, amely egy teljesen új információ- és kompetenciafejlesztésre ad lehetőséget minden generációnak. Ugyanakkor a környezeti és társadalmi ‘fenntarthatatlanság’ ténye itt kopog az ajtónkon. A nem formális tanulási módszertanok és rendszerek gyorsabban tudnak reagálni a környezet és a tanulók igényeire és környezeti kihívások összefüggésének megértésére, illetve a lokális, vagy globális szintű megoldások keresésére. Ebben a jelenlét gyakorlása, a kritikai gondolkodás, a kreativitás, és olyan szociális képességek, mint az empátia, együttműködési készség, adaptációs képesség egyre nagyobb jelentőséggel bírnak.
Az Európai Unió több éves kutatás után publikálta a Zöld Kompetenciarendszert (Green Competence Framework - CGF), ami átfogó képet nyújt arról, hogy milyen kompetenciákra van, vagy lenne szüksége a jelen és jövő generációinak. A Szatyor Egyesületben arra törekszünk, hogy minél több olyan programot valósítsunk meg, ahol a nem formális módszertanok megismerése és használatuk elsajátítása a cél. Résztvevőink ifjúsági vagy más szektorban és célcsoporttal dolgozó, oktatással foglalkozó szakemberek, fiatal felnőttek, illetve a téma iránt érdeklődők, bármilyen korosztályból. A GCF megismertetésén túl fontosnak tartjuk azt kiegészíteni olyan kompetenciaterületekkel, amiket az utóbbi 3 évben gyűjtöttünk össze a projekjeink résztvevőitől.
Célunk, hogy a nem formális módszertanok helyet kapjanak a formális oktatási rendszerben, azt színesítve, aktualizálva. A kettő remekül tudja, tudná minél jobban kiegészíteni egymást. Ezzel sokkal nagyon lehetőség adódna arra, hogy minél több ember értse a világban zajló történések összefüggéseit, ökológiai szempontokat figyelembe véve hozzon az életét és a környezetét befolyásoló döntéseket, illetve aktívan részt vegyen ilyen irányú közösségi kezdeményezésekben.
További olvasnivalók a Tudástárban:
A nem formális tanulás értéke
1. A formális tanulás az, ami az iskolarendszer - legyen az általános iskola, középiskola, vagy egyetem - sajátossága. Jellemzően a tanárnál van a tudás, amit meghatározott keretek között ad át a tanulóknak, sokszor előadás formájában. A formális tanulási rendszerekben kiemelten fontos a lexikális tudás, illetve a tanulók tudását egy központi rendszer által meghatározott mutatók által értékelik.
Mit jelent öko-intelligensnek lenni?
Ha fontos számunkra a környezeti fenntarthatóság, akkor ahhoz, hogy tudatosan éljük mindennapjainkat, megértsünk összefüggéseket és ezek mentén az értékrendszerünknek megfelelő döntéseket hozzunk, egyfajta ökoműveltségre, öko-intelligenciára van szükségünk. Ez ma már egy szinten említhető a logikai vagy érzelmi intelligenciával (1). Az iskolában tanulunk fontos dolgokat, amiknek egy része később jó eséllyel megkérdőjeleződik. A médiából, különösen a közösségi felületekről folyamatosan ömlik ránk az infó, aminek ha tetszik, ha nem, tetemes része megalapozatlan tényekre épül, illetve manipulatív. Sokszor a információkat generálók és megosztók szándéka nem is feltétlenül negatív, de félreértésekre adhat okot és egyértelműen nem segíti a tisztánlátást egy olyan korban, ahol a legnagyobb szükség van a tudatos cselekedetekre.
Mik azok az önkéntes projektek?
A Szatyor Egyesület környezettudatos szemléletformálás területén aktív civil szervezetekkel vállal partnerséget, akik csoportos, vagy egyéni hosszú távú önkéntes fogadó projekteket indítanak el, vagy már meg is valósítják azokat.
Az önkéntesség ereje
Az önkéntesség olyan tevékenység, amit egyénileg vagy csoportosan is lehet végezni és bár fizetést nem kapunk érte, de cserébe miénk a dicsőség, hogy segíthetünk másoknak. Választ jelenthet egy szándékra, egy hívásra, amit vezérelhet akár egy közösség támogatása, társadalmi problémák megoldása vagy a szolidaritás erősítése is, mint cél.
A kibogozott textil
„ Nincs mit felvennem…. – és én is itt az őszi szezonban! Veszek valami új ruhát!” Tudtad, hogy mi egy átlagos ruhadarabod életciklusa? Hogy a textiliparnak milyen társadalmi és környezeti hatásai vannak?
Nézd, itt vannak az aktuális futó projektjeink:
PoET projekt
Egyre több a környezeti kérdésekkel foglalkozó projekt, és egyre nagyobb szükség van a projektek fenntarthatósági gyakorlatának javítására. Másrészt kevés olyan oktató van, aki rendelkezik az e témákkal kapcsolatos magas színvonalú képzések megtartásához szükséges kompetenciákkal. Az EU készülő E+/ESC zöld stratégiájával a zöld projektek száma még inkább növekedni fog, így a zöld kompetenciák fejlesztésére képzett oktatók iránti kereslet valószínűleg jelentősen megnő.
VOW - The Value Of Waste
A The Value Of Waste három szervezet partnerségi projektje, amelynek célja, hogy kíváncsiságot ébresszen és egyszerű megoldásokat kínáljon a hulladékgazdálkodás globális problémájára.
Kisebbségek Közösségben - nemzetközi együttműködés
A Kisebbségek Közösségben képzéssorozat két személyes alkalomból és három online egyéni beszélgetésből áll, melyeket összesen 15 résztvevő vesz részt, Magyarországról, Szlovákiából és Szerbiából. A program központi témája az önismeret és a közösségi folyamatokban való tudatos jelenlét. A módszerek a tapasztalati tanulásra és a mindennapi életbe való integrálásra összpontosítanak, a tréning nyelve magyar.
CHECKMATE projekt
A CHECKMATE egy Erasmus+ program (KA220-YOU) által finanszírozott, több ország partnerségén alapuló nemzetközi projekt, amelynek célja az ifjúságsegítők kompetenciáinak megerősítése és a fiatalok kritikus gondolkodásra alkalmas eszközökkel való felvértezése az éghajlati félretájékoztatás leküzdése érdekében.
Erdő Mindenkinek
Az erdő terének energiával feltöltő, nyugtató és gyógyító ereje minden ember számára elérhető. Ugyanakkor több társadalmi rétegnek ez nem egyértelműen adott a mindennapok gyakorlatában. .
Eco-ToT képzés
CLIPS Közösségi Tréning
A tréning során a résztvevők megismerkednek a CLIPS keretrendszerrel és különböző csoportdinamikával kapcsolatos módszerekkel. A képzés célja, hogy a résztvevők képesek legyenek hatékonyan kezelni a közösségfejlesztés kihívásait és sikeresen átmenni a fejlődési folyamat különböző szakaszain. A képzést számos tapasztalt tréner vezeti, akik széles körű közösségi tapasztalattal rendelkeznek, így a résztvevőknek lehetőségük van gazdag tapasztalatokkal távozni és elmélyíteni tudásukat a fenntartható közösségi fejlesztés terén.
A Társadalmi Innovátor Program
A Szatyor Egyesület, az Inspi-Ráció Egyesület (Magyarország), a KompAkt Slovakia (Szlovákia) és a Zeleno doba (Szerbia) Társadalmi Innovátor Program keretében meghirdeti fiataloknak szóló közösségi facilitátor képzés sorozatát, melyben a jelentkezőket eljuttatja egy közösségi vállalkozás létrehozásának rajt vonalára.
Seed to Plate Ifjúsági csere
Megismertük, megvitattuk, megsütöttük, megkavartuk, megízleltük, körbejártuk, eltáncoltuk, kiköpültük, hazavittük, eljádszodtuk, lefotóztuk, végül a szívünkbe zártuk. Talán ezek a szavak jellemzik leginkább a Szatyor szervezésében megvalósult ifjúsági cserét a fenntarthatóság és élelem témájában.
Seed to Plate Ifjúsági csere 2017
A projektről
Az önkéntesség ereje
„Időt kell szakítanod embertársaidra, tégy valamit másokért, ha még oly apróságot is — valamit, amiért fizetséget nem kapsz, csupán a kitüntető érzést, hogy megtehetted.”