Tudástár

A Szatyor Egyesület az Európai Szolidaritási Testület (ESC) programjának koordináló szervezeteként az elmúlt években nemcsak önkéntes programokat valósított meg, hanem egy olyan inkubációs működési modellt is kialakított, amely más civil és ökoközösségek szervezeti fejlődését is aktívan támogatja. Munkánk középpontjában az a szemlélet áll, hogy az önkéntesség nem csupán munkaerő bevonása, hanem hosszú távú szervezetfejlesztési és közösségépítési eszköz is.

Sokan találkoznak ezekkel a lehetőségekkel, amikor nemzetközi programokat keresnek, de nem mindig egyértelmű, hogy miben különböznek egymástól. Mindkettő fantasztikus lehetőség a tanulásra, az utazásra és a nemzetközi kapcsolatok építésére, de más célokkal és más keretek között valósulnak meg.

Anna beszámolója az ENSZ Klímahétről, Kóreából

Az Európai Szolidaritási Testület (ESC) keretében megvalósuló csoportos önkéntes programjaink nemcsak konkrét fenntarthatósági projektek megvalósításáról szólnak, hanem egy olyan tanulási folyamatról is, amely közvetlenül és közvetve fejleszti a résztvevők öko-kompetenciáit.

Mit tehet egy átlag ember a saját talajának az egészségéért? Interjú Víg Vitáliával, aki talajökológus, lelkes oktató és tanácsadó. Fogadjátok szeretettel útmutatásait, melyeket közérthetően és praktikusan tár elénk.

A Terravitka néven ismerhetitek Víg Vitália munkásságát, aki vendégünk, előadónk volt a 2025-ös Szatyor Szülinap alkalmával. Talajélet volt a témánk, és Vitkának köszönhetően el is mélyültünk ebben a témakörben egy előadás és talajvizsgálat keretei között. 

1. A formális tanulás az, ami az iskolarendszer - legyen az általános iskola, középiskola, vagy egyetem - sajátossága. Jellemzően a tanárnál van a tudás, amit meghatározott keretek között ad át a tanulóknak, sokszor előadás formájában. A formális tanulási rendszerekben kiemelten fontos a lexikális tudás, illetve a tanulók tudását egy központi rendszer által meghatározott mutatók által értékelik. 

Ha fontos számunkra a környezeti fenntarthatóság, akkor ahhoz, hogy tudatosan éljük mindennapjainkat, megértsünk összefüggéseket és ezek mentén az értékrendszerünknek megfelelő döntéseket hozzunk, egyfajta ökoműveltségre, öko-intelligenciára van szükségünk. Ez ma már egy szinten említhető a logikai vagy érzelmi intelligenciával (1).  Az iskolában tanulunk fontos dolgokat, amiknek egy része később jó eséllyel megkérdőjeleződik. A médiából, különösen a közösségi felületekről folyamatosan ömlik ránk az infó, aminek ha tetszik, ha nem, tetemes része megalapozatlan tényekre épül, illetve manipulatív. Sokszor a információkat generálók és megosztók szándéka nem is feltétlenül negatív, de félreértésekre adhat okot és egyértelműen nem segíti a tisztánlátást egy olyan korban, ahol a legnagyobb szükség van a tudatos cselekedetekre. 

Az önkéntesség olyan tevékenység, amit egyénileg vagy csoportosan is lehet végezni és bár fizetést nem kapunk érte, de cserébe miénk a dicsőség, hogy segíthetünk másoknak. Választ jelenthet egy szándékra, egy hívásra, amit vezérelhet akár egy közösség támogatása, társadalmi problémák megoldása vagy a szolidaritás erősítése is, mint cél.

„ Nincs mit felvennem…. – és én is itt az őszi szezonban! Veszek valami új ruhát!” Tudtad, hogy mi egy átlagos ruhadarabod életciklusa? Hogy a textiliparnak milyen társadalmi és környezeti hatásai vannak?